Vállalkozói kerekasztal működése

Egy a Waldorf-pedagógia megvalósítására vállalkozó intézménynél a működésmód mellett, a finanszírozásánál is fontos törekedni olyan formák megteremtésére, amelyek csírái lehetnek a szociális organizmus jövőbeni egészséges kibontakozásának.

Az éves költségvetés szempontjából kicsi, szociális értékét tekintve azonban jelentőségteljes mindaz, ami a Vállalkozói Kerekasztal által megy végbe.

A Kerekasztalnál a Pedagógiai Vállalkozás, mint fogyasztó van jelen. A pedagógiai tevékenység anyagi-fizikai feltételeihez kapcsolódó szükségleteket hozza ide, azzal a kérdéssel, hogy a gazdasági tevékenységet folytató cégek, illetne azok, akik szabad pénzeszközökkel rendelkeznek, képesek-e, készek-e finanszírozni azokat.

Bár a cégtulajdonosok és a kisebb nagyobb tőkét rendelkezésre bocsátók szülők is, ez a tevékenység nem szülői feladat. Itt a belső ember, az individualitás mozdul a jövő felé.

A belső ember rejtve hordozza azt a tudást, hogy a szociális organizmus lényszerű, egészséges működésében egy áramlás valósul meg a képességek fölbukkanásának helye és a gazdasági élet között. Az emberi individuális képesség a szabad szellemi életben a nevelés, az oktatás által jelenik meg. Később, a gazdasági életbe belépve és ott működve tőke képződéséhez vezet. Majd a keletkezett tőke egy meghatározott része (amely a működés és a fejlesztés költségeinek levonása után marad), visszaáramlik a forráshoz, hogy lehetővé tegye új emberi képességek és kreativitás felszínre kerülését, s eközben elhasználódik.

Miért van ez így? Egy vállalkozó hozzájárulása az emberiség összteljesítményéhez a kultúra által addig fölhalmozott szellemi-technikai alapokon történik. Ezeket ő a nevelés és képzés által sajátította el, s mint külső feltételeket használja. Jövedelemként a személyes hozzájárulás mértéke illeti meg, gazdasági eredményének többi (a fejlesztésen és működésen túli) része a közös kultúrát kell hogy szolgálja. Intézményesen ez a nevelés, az oktatás, az egészségügy stb. finanszírozását jelenti.

Ha ez az áramlás nem tud megvalósulni, a szociális organizmusban betegségfolyamatok szabadulnak el. Ha a tőke nem tud elhasználódni a szellemi élet területén, hogy az ott fölbukkanó új képességek által később megújuljon, akkor – mint a tapasztalatok mutatják- világválságok és háborús katasztrófák által tűnik el. Az ember vagy megtanulja a szociális organizmus egészséges működésének törvényeit és tudatosan irányítja azt, vagy katasztrófától katasztrófáig taszítják az öntudatlanul felszínre törekvő erők.

A belső emberben megcsendül ez az igazság, amikor azt kívülről hallja. És képes megmozdulni. S beleáll egy terem parkettázásának, egy lelátó létrehozásának, egy szellőző kialakításának, egy új konyha és ebédlő megteremtésének feladatába és finanszírozásába. A cselekvésbe forduló megértés felé fokozatokon át vezet az út. A szülői szerepből való fölemelkedés első nagy fordulópontja annak átélése, hogy minden ilyen beruházásnál az anyagi erőket biztosítani tudó kreatív individualitás működik együtt, a pedagógia szellemiségét hordozó individualitással, annak az individualitásnak a szolgálatában, aki testi-lelki-szellemi mivoltában épp kibontakozni igyekszik. S ezt az átélést beragyogja az együttműködésben megélt öröm.

Innen vezethet út afelé talán, hogy egyszer valaki egy olyan céget alapít, amelyet tudatosan a hármas tagozódás megismert törvényei szerint alakít ki és működtet. S ilyenként kapcsolódik a Kerekasztalhoz.